Vége a találkozónak, vége a 8.résznek és most a nyári dedikáló-korút jön! :D Most, hogy vége az SzJG-nek hiányérzetem van.
Hiányzik az ami volt, és fáj, hogy nem jön vissza, mert el lehet olvasni újra, és lehet rajta nevetni, de olyan jól, mint akkor, soha többé nem lesz... Egy korszak zárult le, és, bár tudom, hogy vége, örökké hiányozni fog! :'(
Ugyan most itt jön az SzJG Kalauz, és biztos, hogy újra fogok nevetni, újra át fogom érezni azt, amit akkor éreztem, de olyan, mint abban a szent pillanatban volt, soha nem lesz.
Mert egyszer mindennek vége lesz.Egyszer minden lezárul, és az ember bármeddig is próbálja elhitetni magával, hogy 'de, még él', akkor már úgy sem él, jó rég.Így volt ez Arnolddal, és így is lesz.Így van az SzJG-vel, és így is lesz...
Mert bármennyire is volt jó, bármennyire is nevettem, vége.És most, hogy tényleg tudatosult bennem ez az egész, kezdek félni, mert az, hogy valaminek, ami ennyire jó, és izgalmas, vége, az azt jelenti, hogy ennél már csak rosszabb lehet... :')
Köszönjük az SzJG-t!Köszönjük ezt a világot, mert végre megtudtam, hogy hol a helyem, hogy hol lakom, és hogy milyen is vagyok én, egy egyszerű SzJG olvasó... (:
Leiner Laurának, és az olvasóknak!
KK
A bejegyzést továbbítottam Leiner Laurának, és írt kommentet!
,,koszonom szepen. <3"
Köszönöm Leiner Laurának és igazán remélem, hogy tetszett neki! ;-) :') :) (:
XXX
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése